Házasságkötés
A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte. (CIC 1055. kán. 1.)
A házastársak kölcsönösen segítik egymást. Közösen viselik a földi élet gondjait, gyermekeiket örömmel vállalják és szeretetben nevelik, Isten ajándékának tekintve őket.
A Házasság szentségét a felek egymásnak szolgáltatják ki, és az Isten áldását adja rájuk, hogy egész életükben hűségesen ki tudjanak tartani egymás mellett.
Szabályok
Katolikus házasságot akkor köthet egy jegyespár, ha legalább az egyik fél katolikus, és az egyházjog szerint mindkét fél szabad állapotú.
A jegyesek lehetőleg hat hónappal a házasságkötésük tervezett időpontja előtt jelentkezzenek a plébánián.
Az anyakönyvezéshez szükséges iratok:
- Ha mindkét jegyes római katolikus vallású: keresztlevelek, melyek ne legyenek 3 hónapnál régebbiek, és ha egyik jegyes sem lakik a plébánia területén, akkor elbocsátó az egyik plébániáról, ahova tartoznak.
- Ha az egyik keresztény, de nem római katolikus (evangélikus, református, baptista): a nem katolikus fél hozzon igazolást a keresztelés tényéről, a katolikus fél iratbeszerzése változatlan, ld. fent.
- Ha az egyik jegyes nem keresztény, vagy kereszteletlen (valláskülönbség esete): ilyenkor engedélyt kell kérni az Egyházmegyei Hivataltól a házasságkötéshez (az engedélyt a plébános kéri meg), a katolikus fél iratbeszerzése változatlan, ld. fent.